Az Erdélytörténeti Alapítvány /Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, Történeti Intézet/ pályázatot hirdetett magyarországi, romániai, szlovákiai és szerbiai egyetemi hallgatók számára Erdély történetével és az erdélyi irodalom történetével kapcsolatos pályamunkák készítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
2003. augusztus 21.
Aug. 15-én ünnepélyes keretek között adták át a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete által létrehozott Erdélytörténeti Alapítvány 2003-as pályázatának díjait. Egy nagyobb lélegzetű, székely falumonográfia elismerésére szánt I. díjat, pályázó hiányában, nem adták ki. A II. díjat az eddig publikálatlan forrásokat feldolgozó kéziratok szerzői kapták. III. díjban részesült Sas Péter, az Erdély és főleg Kolozsvár szellemi kincseinek kutatásán és bemutatásán munkálkodó, Budapesten élő művelődéstörténész. A tudományos kutató a Művelődésben, a Keresztény Szóban és a Szabadságban megjelent írásaival, főleg kolozsvári templomtörténeti monográfiáival, valamint P. Benedek Fidél és az erdélyi ferencesség hagyatékának közreadásával jelentkezett. Pályadíját - Kós Károly, a politikus című dolgozatáért - Bitskey István professzor, a tudományegyetem rektora adta át. Sas Péter művelődéstörténész már eddig is nagy figyelmet szentelt Kós Károly élete és munkássága bemutatásának. Nevéhez fűződik az építész-író születésének 100. évfordulójára - 1983-ban - megjelent Kőből, fából házat... igékből várat, majd a Nem spekuláltam, éltem... és a Kós Károly emlékezete (1984), valamint a Kós Károly Képeskönyv (1986) összeállítása, szerkesztése. Nemrégen fejezte be Kós Károly összegyűjtött levelezésének kötetté formálását, megszerkesztését. A több mint 700 levelet tartalmazó kiadvány a könyvkiadás egyik őszi slágerének ígérkezik. /Fodor György: Erdélytörténeti Alapítvány-díjas Sas Péter művelődéstörténész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2005. április 21.
Április 22-én mutatják be Szatmárnémetiben a Scheffler János Lelkipásztori Központban Boros Ernő „Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj” 1945 – 1949: a szatmári svábok deportálástörténete /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A könyv II. díjat nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatok írására hirdetett pályázatán. /Új könyv bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2006. január 6.
A debreceni Erdély-történeti Alapítvány, az Erdély-történeti Könyvek sorozatának 5. számú kiadványaként jelent meg Csiszár Ádám A nemzetek együttélésének kérdése Erdély országgyűlésein (1790–1848) /Erdély-történeti Alapítvány, Debrecen/, című értekezése, amelynek alapján a szerzőt 1948-ban doktorrá avatták a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Megírásakor a közéletben viták folytak az erdélyi magyarság jövőjének politikai, közjogi kereteiről Erdélyország függetlensége és az autonómiák különböző változatainak lehetőségei fényében. Az alkotmányozás kérdésében az első szót a jogtörténetnek kellett kimondania. „Meg kellene ismerkedni ezzel a könyvvel minden erdélyinek, minden magyarországi lakosnak. Talán-talán az európai polgároknak is” – írta előszavában Takács Péter. Az autonómia tudományos megalapozása nagyon fontos. Csiszár Ádám ismertette Erdélyország rendi alkotmányát, annak lebomlásának történetével együtt. /Dobai István: A jelszó: autonómia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
